A Föld története · 11. rész

Felébredt por: mi ébresztette fel a felhőt, amelyből a Nap lett?

Megjelenik: 2026. november 13., péntek, 18:00 · 22 fejezet

Egy fekete kő 1969-ben Mexikóban hullott le, és a fehér foltjai idősebbek a Földnél. Bennük egy rég eltűnt elem nyoma, és ebből tudjuk, hogy a Nap születése előtt a közelben egy óriáscsillag friss, sugárzó anyagot gyártott. Ezzel indul a második évad: megnézzük, miből lett minden, ami körülvesz, és ki ébresztette fel a hideg porfelhőt.

Ezekről lesz szó:

a molekulafelhők, amelyek ritkábbak sok laboratóriumi vákuumnál,
mi billenti ki a felhő egyensúlyát, és hogyan faragja ki a fény a Teremtés Oszlopait,
a Naprendszer születési dátuma, 160 ezer év pontossággal,
az alumínium-26, a szellemelem, ami kristályokba zárt ujjlenyomatot hagyott,
a szupernóva-ötlet, és miért ingott meg 2012-ben,
a gyanúsítottak: egy Wolf–Rayet-csillag, egy családfa és egy 2025-ös „fürdő”,
a Nap elveszett testvérei, és egy jelölt, amit kézi távcsővel is láthatsz.

Források

Ha valamit nem akarsz elhinni nekem, itt ellenőrizheted:

A Naprendszer legősibb szilárd anyagainak kora: J. N. Connelly és mtsai (2012), Science 338, 651–655.
Az alumínium-26 első bizonyítéka az Allende-meteoritban: T. Lee, D. A. Papanastassiou és G. J. Wasserburg (1976), Geophysical Research Letters 3, 41–44.
A szupernóva-indító ötlet: A. G. W. Cameron és J. W. Truran (1977), Icarus 30, 447–461.
Kevés vas-60: H. Tang és N. Dauphas (2012), Earth and Planetary Science Letters 359–360, 248–263.
A Wolf–Rayet-buborék: V. V. Dwarkadas és mtsai (2017), The Astrophysical Journal 851, 147.
A Naprendszer családfája: M. Gounelle és G. Meynet (2012), Astronomy & Astrophysics 545, A4.
A megfürdetett korong: R. Sawada és mtsai (2025), Science Advances 11, eadx7892.
A Nap születési környezete: F. C. Adams (2010), Annual Review of Astronomy and Astrophysics 48, 47–85.
A HD 162826 mint a Nap testvérének jelöltje: I. Ramírez és mtsai (2014), The Astrophysical Journal 787, 154.
A legelső kristályok egy mai korongban (HOPS-315): M. K. McClure és mtsai (2025), Nature; ESO eso2512.
Online: Wikipedia és csillagaszat.hu.

A képekről

A saját animációk (a zuhanás a kőtől az atommagig, az adatlapok, a hasonlatok, a nyomozótábla, a családfa, az égtérkép) jelképes rajzok, nem méretarányosak. A sötét felhő és a lökéshullám saját WebGL-szimuláció, a megolvadó kisbolygó Blender-render, a csillagszületés saját animáció.

Mesterséges intelligenciával készült a két évadkép, a beharangozó záróképe és a zárókártya háttere; a képen felirat jelzi.

Szabad felhasználású videók:

NASA, NASA-JPL, Robert Hurt (Caltech): jég egy fiatal csillag korongjában (művészi animáció), közkincs
S. Andrews (Harvard-Smithsonian CfA); B. Saxton (NRAO/AUI/NSF); ALMA (ESO/NAOJ/NRAO): a TW Hydrae korongja, CC BY 4.0
NASA, ESA/Hubble and the Hubble Heritage Team: a Sas-köd és a Teremtés Oszlopai, CC BY 4.0
ESA/Webb, NASA, ESA, CSA, STScI, J. DePasquale, A. Koekemoer, A. Pagan, N. Bartmann: az oszlopok a Hubble és a Webb szemével, CC BY 4.0
ESO/L. Calçada/ALMA (ESO/NAOJ/NRAO)/M. McClure et al.: HOPS-315, CC BY 4.0
NASA, ESA, CSA, STScI, Webb ERO Production Team, DSS, N. Bartmann (ESA/Webb), E. Slawik, N. Risinger, D. de Martin, M. Zamani (ESA/Webb): WR 124, CC BY 4.0
NASA, ESA, CSA, STScI, D. Milisavljevic (Purdue University), T. Temim (Princeton University), I. De Looze (University of Gent), N. Bartmann (ESA/Webb): Cassiopeia A, CC BY 4.0
NASA, ESA; Hubble Heritage Team, J. Hester (Arizona State University): a Fátyol-köd, CC BY 4.0
ESA/Webb, NASA & CSA, P. Zeidler, E. Sabbi, A. Nota, M. Zamani (ESA/Webb), N. Bartmann (ESA/Webb): NGC 602, CC BY 4.0

Valódi fotók (Wikimedia Commons):

James St. John, CC BY 2.0 (az Allende-meteorit és szelete; a Gibeon vasmeteorit)
Harald Süpfle, CC BY-SA 3.0 (földpiramisok a Ritten-fennsíkon)
NASA, ESA, CSA, and STScI, J. DePasquale (STScI), CC BY 4.0 (az L1527 protocsillag)

Hibát találtál? Írd meg a videó alatt kommentben. Kijavítom, és a következő rész leírásában is jelzem.

Fejezetek

Források

A képekről