Honnan tudjuk?

A Föld története · 12. rész

Miért nem iker a Nap? Így jött létre, és nem lett kettőscsillag

Megjelenik: 2026. november 17., kedd, 18:00 · 25 fejezet

Miért nem iker a Nap? Így jött létre, és nem lett kettőscsillag: a rész borítója Megnézem a YouTube-on

A Szíriusz valójában kettő, az Alpha Centauri három csillag, és a Naphoz hasonló csillagok nagyjából fele párban él. A mi egünkön mégis csak egy nap kel fel. Ebben a részben megnézzük, hogyan született meg a Nap egy összeomló felhő közepén, miért születik annyi csillag párban, és hogyan kerestek a csillagászok évtizedekig egy láthatatlan, gyilkos kísérőcsillagot.

Ezekről lesz szó:

  • az összeomlás, a pörgés gondja és a természet három megoldása: korong, jet, társ,
  • miért van a Naprendszer forgásának szinte egésze a bolygóknál, és alig egy százaléka a Napnál,
  • a vibráló fiatal Nap, és a születés „fényképalbuma” az Orion-ködtől a Herbig–Haro-objektumokig,
  • 454 napszerű csillag családja, és a láthatatlan táncpartner a színképvonalakban,
  • a Nemezis, a halálcsillag, amelyet a WISE űrtávcső végül nem talált meg,
  • és egy szelídebb ötlet: lehetett a Napnak egy elveszett ikertestvére?

Fejezetek

  1. Két nap az égen?
  2. Ebben a részben
  3. A Naprendszer legfontosabb eseménye
  4. Zuhanás a felhő belsejében
  5. A pörgés gondja
  6. Három megoldás: korong, jet, társ
  7. Hová lett a forgás?
  8. A vibráló fiatal Nap
  9. Honnan tudjuk? A születés fényképalbuma
  10. Az Orion-köd és a proplydok
  11. Herbig–Haro-objektumok
  12. A régi korong lenyomata
  13. Szabály vagy kivétel?
  14. Honnan tudjuk? A láthatatlan táncpartner
  15. Hogyan születnek az ikrek?
  16. Párban születünk?
  17. A kihalások ritmusa
  18. A Nemezis-hipotézis
  19. Honnan tudjuk? A hiába keresett gyilkos
  20. A WISE ítélete
  21. Egy elveszett iker?
  22. Miért nem iker a Nap?
  23. A Jupiter nem elbukott csillag
  24. Egyedül, nyugodt pályán
  25. A következő részben

Források

Ha valamit nem akarsz elhinni nekem, itt ellenőrizheted:

  • A proplydok felfedezése: C. R. O'Dell, Z. Wen és X. Hu (1993), The Astrophysical Journal 410, 696.
  • A napszerű csillagok családjai: D. Raghavan és mtsai (2010), The Astrophysical Journal Supplement Series 190, 1–42.
  • A vörös törpék társai: J. G. Winters és mtsai (2019), The Astronomical Journal 157, 216.
  • Tág párokban születnek?: S. I. Sadavoy és S. W. Stahler (2017), Monthly Notices of the Royal Astronomical Society 469, 3881–3900.
  • A kihalások 26 millió éves ritmusa: D. M. Raup és J. J. Sepkoski (1984), PNAS 81, 801–805.
  • A Nemezis-hipotézis: M. Davis, P. Hut és R. A. Muller (1984), Nature 308, 715–717; D. P. Whitmire és A. A. Jackson (1984), Nature 308, 713–715.
  • A WISE nem talált távoli kísérőt: K. L. Luhman (2014), The Astrophysical Journal 781, 4.
  • Egy korai, elveszett iker: A. Siraj és A. Loeb (2020), The Astrophysical Journal Letters 899, L24.
  • Online: az ESA/Hubble oldala (esahubble.org), a Wikipedia és a csillagaszat.hu.

A képekről

A saját animációk (pumpa, perdület, három megoldás, a fiatal Nap, csillagcsaládok, táncparkett, színkép, WISE-határok, Jupiter-tömeg és a többi) jelképes rajzok, nem méretarányosak. A Nemezis-pálya az Oort-felhővel és a felhő belseje saját WebGL-szimuláció, a csillagszületés saját animáció. A „perdület” számai saját számítás a bolygók keringéséből.

Mesterséges intelligenciával készült a két napos sivatag (Krea2, a képen felirat jelzi), valamint a sorozat-szignál és a zárókártya hátterének képei.

Szabad felhasználású videók:

  • ESA/Hubble, A. Fujii, M. Kornmesser: az Orion-köd (a Hubble-felvételek része), CC BY 4.0
  • NASA, ESA and L. Ricci (ESO): proplydok az Orion-ködben, CC BY 4.0
  • NASA, ESA, P. Hartigan (Rice University), G. Bacon (STScI): a HH 47 jet 1994 és 2008 között, CC BY 4.0
  • NASA/JPL-Caltech: Kepler-16b (művészi animáció), közkincs

Valódi fotók (Wikimedia Commons):

  • Csillagok és csillagbölcsők: NASA, H.E. Bond és E. Nelan (STScI), közkincs (Szíriusz A és B); Digitized Sky Survey 2, Davide De Martin/Mahdi Zamani, CC BY 4.0 (Alpha Centauri); T. A. Rector/University of Alaska Anchorage, H. Schweiker/WIYN és NOIRLab/NSF/AURA, CC BY 4.0 (T Tauri); NASA/SDO és az AIA, EVE, HMI csapatok, közkincs (a Nap); ESO, CC BY 4.0 (Barnard 59); NASA, ESA, CSA, STScI, CC BY 4.0 (Lynds 483; NGC 1333); ESA/Webb, NASA és CSA, Tazaki és mtsai, CC BY 4.0 (HH 30); ESA/Webb, NASA és CSA, ESA/Hubble, ALMA (ESO/NAOJ/NRAO), M. Villenave, CC BY 4.0 (Oph 163131); ESO/G. Beccari, CC BY 4.0 (NGC 3293); NASA/ESA, J. Bally, H. Throop, C. R. O'Dell, közkincs (proplydok); NASA, ESA, CSA, Joseph DePasquale (STScI), közkincs (HH 46/47); ALMA (ESO/NAOJ/NRAO)/J. J. Tobin, CC BY 4.0 (L1448 IRS3B); ALMA (ESO/NAOJ/NRAO), S. Andrews és mtsai; NRAO/AUI/NSF, S. Dagnello, CC BY 4.0 (DSHARP-korongok)
  • Fantáziaképek és űreszközök: NASA/JPL-Caltech, közkincs (barna törpe; a WISE űrtávcső); NASA/JPL-Caltech/Penn State University, közkincs (WISE 0855); NASA/JPL-Caltech/UCLA, közkincs (a WISE égboltja)
  • Földi képek: Giles Laurent, CC BY-SA 4.0 (naplemente a Namíb-sivatagban); Jakub Hałun, CC BY 4.0 (napsugarak az erdőben); Kevin Rushforth, CC BY 3.0 (piruettező korcsolyázó); Gary Todd, CC0 (Nemeszisz szobra, Louvre); Maria Soroko, CC BY-SA 3.0 (hőkamerás felvétel); NASA Johnson Space Center, közkincs (napfelkelte az ISS-ről)

Hibát találtál? Írd meg a videó alatt kommentben. Kijavítom, és a következő rész leírásában is jelzem.